Mikor, milyen feltételek együttállása esetén érdemes valamit szabadalmaztatni? Milyen más lehetőségek vannak ezen kívül a kutatási eredmények védelmére? Kit illetnek a jogok egy egyetemi projektben, vagy ha az együttműködésben külső (ipari) partnerek is részt vesznek? Valóban nem szabad publikálni, ha valaki szabadalmi oltalmat szeretne? Mit jelent a defenzív publikáció és mi tartozik a közkincs körébe? Mikor és kinek szabad beszélni egy találmányról, és mire kell ilyenkor figyelni? Mire való és mire alkalmatlan egy titoktartási megállapodás? Mennyit ér egyáltalán egy szellemi alkotás? Ki ítéli ezt meg és hogyan? A szellemi tulajdonról sokan sokfélét hallottak már, de a szellemi tulajdonjogok rendszerében mégis gyakoriak a meglepetések. Az előadás tisztázza, hogy mi rejlik a „levédetés” és a „szellemi termékek” közkeletű fogalmai mögött, és segít eligazodni a szabadalmazás alapkérdései között.

A doktorandusz hallgatók megismerkednek a kutatási eredményeik jogi hordozójának tekinthető szellemi tulajdoni védelmi lehetőségekkel, továbbá információt kapnak arról, hogy miért fontos az átgondolt szellemi tulajdoni stratégia akkor, ha vállalkozást kívánnak alapítani szellemi alkotásaik hasznosítására. Az előadásból kiderül, hogy mikor érdemes és mikor nem érdemes a szabadalom eszközéhez nyúlni, és milyen alternatívái vannak a szabadalmazásnak.

Ez a képzés a TKP2021-EGA-02 projekt keretében valósul meg.