Milyen előnyt jelent az iparjogvédelmi oltalom, mit és hogyan lehet szabadalmaztatni? Milyen más szellemi tulajdoni eszközök állnak rendelkezésre a kutatási eredmények védelmére? Kit illetnek a jogok egy egyetemi projektben, vagy ha egy együttműködésben külső partnerek is részt vesznek? Valóban nem szabad publikálni, ha valaki szabadalmat szeretne? Mit jelent a defenzív publikáció és mi tartozik a közkincs körébe? Mikor szabad beszélni a találmányról, és mire kell ilyenkor figyelni? Mi a különbség az oltalomképesség és a szabadalomtisztaság között? A szellemi tulajdonról sokan sokfélét hallottak már, de a szellemi tulajdonjogok rendszerében mégis gyakoriak a meglepetések. Az előadás tisztázza, hogy mi rejlik a „levédetés” és a „szellemi termékek” közkeletű fogalmai mögött, és segít eligazodni a szabadalmazás alapkérdései között.

A doktorandusz hallgatók megismerkednek a kutatási eredményeik jogi hordozójának tekinthető szellemi tulajdoni védelmi lehetőségekkel, továbbá információt kapnak arról, hogy miért fontos az átgondolt szellemi tulajdoni stratégia akkor, ha vállalkozást kívánnak alapítani szellemi alkotásaik hasznosítására. Az előadásból kiderül, hogy mikor érdemes és mikor nem érdemes a szabadalom eszközéhez nyúlni, és milyen alternatívái vannak a szabadalmazásnak.