Az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) [Megszűnik a hallgatói jogviszony:] azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte.

(Azaz ha a hallgató a félév során bármikor megszerzi az abszolutóriumot, hallgatói jogviszonya - és ezzel az ösztöndíj jogosultsága - megmarad a félév végéig.)

A doktori képzésben részt vevő nappalis hallgatók számára a komplex vizsga megszerzéséig, de maximum 2 évig (őszi kezdés esetén aug. 31-ig, tavaszi esetén jan. 31.) havi 140.000 Ft + 680 Ft jegyzettámogatás. Sikeres komplex átvilágító vizsga esetén további két évig havi 180.000 Ft + 680 Ft.

A BME-n jelenleg a bemenethez egy komplex középfokú (B2) államilag elismert nyelvvizsga a megkövetelt. A kimenet szempontjából az EHBDT első idegennyelvként az angolt határozta meg. Ezen felül az Nftv.-nek megfelelően további egy nyelv legalább alapszintű művelése szükséges. Ez nem jelent minden esetben bizonyítványt. A nyelvi követelmények meglétét a komplex vizsgán nem szükséges teljhesíteni, az majd csak a fokozatszerzés elengedhetetlen feltétele.

A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés első négy félévében legalább 90 kredit teljesítése és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre). A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A témavezető szavazati joggal nem rendelkező tagja a bizottságnak. A témavezető a vizsga előtt legalább egy héttel elektronikus formában eljuttatja a bizottság elnökének a hallgató teljesítményének témavezetői értékelését. A komplex vizsga két részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó két tárgyból tesz vizsgát. A tárgyak listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza, és elérhető a doktori iskola honlapján. A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. Előadásában kitér eredményeinek tudományos jelentőségére és innovációs tartalmára, illetve – amennyiben releváns – a kutatás technológiai motivációira, valamint az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságra. A vizsgázó a vizsga előtt legalább egy héttel elektronikus formában benyújtja a bizottság számára az eddig elért eredményeinek rövid összefoglalását, valamint a publikálásra beküldött, illetvemegjelent cikkeit. A vizsgabizottság tagjai külön-külön értékelik a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítélte. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak) ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga eredménye nem számít bele a doktori fokozat minősítésének kialakításába, de sikeres teljesítése a képzés második szakaszába történő belépés feltétele.

PTE DÖK öszefoglalója

a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján; b) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével, de csak az adott szemeszter végén; c) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. [Nftv. 59. § (1) bek. j)-l) pontok]

A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. [Nftv. 53. § (4) bek.]

a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése; b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet; c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása; d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. [Nftv. 53. § (5) bek.]

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. [Nftv. 53. § (4) bek.] Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. [Nftv. 53. § (4) bek.] Különös méltánylást érdemlő eset: a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. [Nftv. 45. § (2) bek.]

A doktori képzésben két módon vehet részt a hallgató: nappali munkarendes (lásd: A) pont) vagy egyénileg felkészülő (lásd: B) pont) doktoranduszként A) A doktori képzés teljes egészére vonatkozó jogviszony, amely 8 félévet jelent, amelyet államilag finanszírozott, illetve önköltséges formában teljesít a doktorandusz. B) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. [Nftv. 53. § (3) bek.] Ebben az esetben a doktorandusz kizárólag önköltséges formában vehet részt a képzésben.

A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő pedig nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a “képzési és kutatási”, a második a “kutatási és disszertációs” szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül. Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

Az új struktúra felmenő rendszerben, azaz a 2016 szeptemberében doktori képzést megkezdő hallgatókra alkalmazandó, a már rendszerben lévő doktoranduszokra és doktorjelöltekre az új szabályanyag nem vonatkozik. Emellett azonban a jogszabály nem zárja ki a lehetőséget az átjárhatóság kapcsán a tekintetben, hogy amennyiben a jelenlegi képzésben részt vevő doktorandusz megszünteti hallgatói jogviszonyát és újrafelvételizik, akkor sikeres felvételi esetén már az új rendelkezések alkalmazandóak rá. Ez esetben azonban nincs lehetőség a doktori képzés keretében végzett teljesítményének (kreditek) beszámítására.

A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 53. § (1) bek]

Az Nftv. nem tartalmaz megkötést a munkaviszonyra. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy egy nappali képzés főállásnak számít, illetve a komplex vizsga sikeres megléte szükséges a képzés befejezéséhez. Tanácsos még a képzés előtt a leendő témavezetővel minderről konzultálni, mivel az ő hozzájárulása szükséges.